A klasszicizmus legtöbbször szerényen bújik meg a barokk monumentálisabb és a historizmus szerteágazóbb építészete között, emiatt olykor nagyvonalúan átmeneti stílusként gondolunk rá. Pedig mi sem áll távolabb a valóságtól.

Ezzel, a Volhíniában történt tragikus eseményekre utaló címmel jelent meg nemrég a Joanna Urbanska hungarológus-műfordító és Máthé Áron történész-szociológus által jegyzett kötet. Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgettem a lengyel–magyar–ukrán „háromszög” múltja véres fejezetének előzményeiről, a cím jelképi erejéről.

A pécsi Ancora és a balatonfüredi Zsdrál Galéria együttműködése immár sokadik alkalommal bizonyítja, hogy érdemes kitekinteni Budapestről, ha vérbeli művészetet szeretnénk látni. Ezúttal a pécsi művészek közül Varga Rita energiától duzzadó, hömpölygő kompozíciói érkeztek a balatonfüredi galéria szakrálisnak ható, fényárban úszó tereibe.

A közeli jövőben kerül a könyvesboltok polcaira Berta Zsolt Mit tesz Isten című regénye, amely a korábban megjelent és már a harmadik kiadást megért Jancsiszög és Kalef kötetekkel alkot trilógiát. Erről beszélgettünk a szerzővel.

Valamivel korábban Béla bátyám szabadlábra került, s idegrendszere éppen nem a legacélosabb lévén, hazazavarta a Józsefvárosba proletárpatronáltjait, apósát és anyósát. Előzőleg a szegedi Csillag börtönben ült, nem hosszú időt, mindössze egy évet, ami semmiség Rákosi Mátyás életfogytiglanjához képest.

Böszörményi Zoltán új kisregényében, A résben lételméleti kérdéseket feszeget, ugyanakkor az egyes szám első személyű elbeszélésmód arra enged következtetni, hogy önéletrajzi elemek szövik át a művet. Erről és a regény születésének körülményeiről kérdeztem a József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas írót.

Milyen értelemben mondható, hogy a szem előtt éppen elterülő táj nem kívülről illeszkedik, nem szintetikusan van hozzátéve az idő és a múlt többi pillanatához, hanem hogy az idő ténylegesen mögötte van egyetlen egyidejűségben. A múlt pillanatai benne vannak a tájban, és a jelenbeli táj és a múlt nem egymás mellé illesztve követik egymást az időben. (Maurice Merleau-Ponty: A látható és a láthatatlan)

Mentem a szupermarketbe, mert ott minden van, egy helyen, milyen praktikus! Ez önmagában nem egy nagy hír, mindenki ezt csinálja, és pont ezért. Megérkeztem, és haladtam a célom felé, vagyis bóklásztam, forgattam a fejem a fékevesztett árubőségben, sőt, odáig fajultam, hogy megpróbáljak felfedezni és elcsípni egy helyi dolgozót, kérdezősködni, mert persze megint mindent átpakoltak.

Mivel a világban minden mindenre hatással van, így paradox módon a környezetszennyezés is művészi magasságokba emelkedhet, nem is feltétlenül negatív kicsengéssel. Igaz, ennek belátásához Monet zsenije kell.

A napfoltok és a háború(k) lehetséges kapcsolatáról, majd Napunk és a nukleáris fegyverek viszonyáról kérdeztem Barics Sándor, Berlinben élő festőművészt.

Három évtized. Több mint kétszáz alkotó. Megszámlálhatatlan forma, szín, gesztus. Képek, amelyek külön világokat teremtenek, mégis egy közösségben, egy szellemi térben keletkeztek. Ritkán lehetünk emelkedettek, ez talán az a pillanat.

Az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB) legújabb nagyszabású időszaki kiállítása, a Sorsfordulat – Radikális találkozások című tárlat váratlan, életünket gyökeresen megváltoztató pillanatokat, a krízishelyzetek abszurditását és a belső átalakulások mélységeit vizsgálja.

A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának lezárásaként tekinthetők meg Gergely Réka utóbbi két évben létrehozott, immerzív erejű, meditatív elmélyülést, ám nagyon aktív befogadást ösztönző műtárgyai. 

Október elsején, nyolcvannyolcadik életévében elhunyt Elek Judit Balázs Béla- és Kossuth-díjas, számos nemzetközi díjjal, köztük a Francia Irodalom és Művészetek Rend lovagi fokozatával is kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró, a Magyar Mozgókép Mestere.

A Los Domingos című spanyol dráma kapta a legjobb filmnek járó díjat az élvonalbeli, nyolcnapos San Sebastián-i fesztivál hétvégi díjkiosztóján, ahol elismerték Sophy Romvari magyar koprodukcióban készült debütáló filmjét, a Blue Heront is.

Ünneplő közönség előtt zajos sikert aratott a 73. San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztiválon Pálfi György görög tragikomédiába illő filmalkotása, A tyúk, amely egy szabadságszerető tyúk kalandjait követve állati nézőpontból láttatja az emberi világot.

Nem véletlenül Chameleon a nevük, a jazz-rock és a fusion darabok mellett egyre több jazz-pop daluk, s mindben jól érzik magukat. Nemcsak turnéra készülnek, hanem az első bakelitlemez kiadására is – mondja az együttes vezetője, Bálint Rezső.

Fuvolaművészként és karmesterként is megszámlálhatatlan művet szólaltatott már meg, de Antal Mátyás most is élvezettel tanul új darabokat, a napi örömöt a kortárs alkotások jelentik számára. Nyolcvan évről, hangversenyekről és a tanításról is beszélgettünk.

Amikor hatvan évvel ezelőtt Szent VI. Pál pápa elmondta békét hirdető történelmi beszédét az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése előtt, még csak húsz évvel jártunk a második világháború befejezése, egyben a szervezet megalakulása után. 

Bár egész életünkben keressük, mégsem tudunk észszerű, megnyugtató választ találni létezésünk alapkérdéseire. A világ, s benne saját létünk nem magától értetődő. Amikor Jézus arra buzdít: „ne félj, csak higgy!”, nem tételek megvallását várja, hanem a belé vetett feltétlen bizalmat.

Az értékek nélküli demokrácia előbb-utóbb a többség zsarnokságához vagy anarchiához vezet. – figyelmeztet Ján Figeľ, Szlovákia korábbi miniszterelnök-helyettese, volt európai biztos, aki a közelmúltban fogadta el a Vallásszabadság Európai Fóruma elnöki posztjára szóló felkérést. Vele beszélgettünk az egyre növekvő keresztényüldözés okairól.

Nem a szegénységet eszményíti a szegény Lázárról szóló példázat, hanem a másik ember szükségleteivel nem törődő gazdagot ítéli el. Joga van az embernek az életéhez szükséges javakat birtokolni, de ahhoz nincs, hogy magának kisajátítva másokat kizárjon belőle.

Emigráns honfitársaink megteremtették a maguk otthonos világát Buenos Airesben is: templom, iskola, cserkész- és idősotthon szolgálta közösségeiket, s szolgálják mindmáig a befogadó város polgárait. A magyar szó idővel megritkult, de el nem hallgatott, s a magyar identitás változatlanul eleven.

Tavaly adta ki a korszakos német kormányfő az emlékiratait, és október 1-jén, a CEU épületében mutatja be a magyar közönségnek. Pályáját a könyv tükrében értékeli a korábbi diplomata.

A politikában nincs erkölcs – ezerszer hallottuk a közhelyet, és ezredszer sem igaz. Igenis van erkölcsös politika, de ehhez először eszünkben, lelkünkben vissza kell utasítanunk a cinikus bonmot-t. A múlt számtalan jó példával szolgál.

Donald Trump a minap papírtigrisnek nevezte Oroszországot. A Kreml rögtön visszavágott: valóságos medve vagyunk. Még a csörte előtt a Barron’s hasábjain közgazdászok az orosz olaj- és gázipari dinoszaurusz kimúlását ecsetelték.

Donald J. Trump nem hazudtolta meg önmagát, amikor hat év után újra megjelent a fennállásának nyolcvanadik évfordulóját éppen ünneplő ENSZ közgyűlésén 2025. szeptember 23-án.

Legújabb számunkban Szóbel Géza festő- és Erős Apolka szobrászművész kiállításáról, Pintér Gábor pápai diplomatáról, a tihanyi Királykriptáról és Angela Merkel emlékiratairól olvashatnak, a délvidéki Tari István költővel, Topolánszky Ákos drogpolitikussal, Ősi Attila paleontológussal beszélgetünk, Buda Ferenc költőre emlékezünk.

Megszületett A magyar kommunisták 1918–1989 címmel az első nem marxista történeti monográfia a magyarországi kommunista mozgalomról. A szerzővel, Papp István történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főosztályvezetőjével beszélgettünk a tavaly a Jaffa Kiadónál megjelent kötetről. 

Idén májusban hunyt el Alasdair MacIntyre, a jeles skót-amerikai filozófus, a Notre Dame Egyetem professzora. Írásom a gondolataira, nem pedig személyére összpontosít.

A tibeti buddhizmus az együttérzés, a szellemi tudatosság és a halálra való felkészülés középpontba állításával nagy hatást fejtett ki a nyugati gondolkodásra, de egyúttal foglalkoztatja a kínai kommunista, a lélekvándorlás iránt aligha érdeklődő döntéshozókat is.

Az emberről bármelyik pillanatban kiderülhet, hogy műveletlen bunkó. Például kicsúszik a szájamon, hogy „végy egy kenyeret!”, s hopp, erre jön is a lesajnáló tekintet és a megjegyzés, hogy ezt a helyesírás-ellenőrző biztosan aláhúzná.

Kevés közgondolkodó tudja megőrizni hirtelen támadt világhírnevét, az amerikai politikai filozófusnak alighanem mégis sikerült. Talán azért, mert konzervatívoknak is van mondanivalója?

Világszerte és Magyarországon is egyre több a gólya. Hazánkban 2019-ben négyezer párról volt tudomásunk, tavaly már több mint ötezerkétszázról. Az okokról Lovászi Pétert, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fehérgólya-védelmi program vezetőjét kérdeztük.

Népi építészet – kívül-belül fehérre meszelt épületek. Talán a füstös konyha a kivétel, ahol a használat határozta meg a színvilágot. A húsvéti, sok helyütt a gyakori meszelést, a megtisztulást jelentő szokást ma hagyományként tiszteljük.

Egyszerre akarná az Európai Bizottság a tagállamok gazdáit környezetkímélő mezőgazdasági művelésre kényszeríteni, s az ipari lobbik érdekében szabad kereskedelmi egyezménnyel utat nyitni a laza szabályozás mellett, nagy környezetterheléssel működő dél-amerikai agrárium termékei előtt.

A tájházak mindig is a közösségi emlékezet és a helyi identitás őrzői voltak: épületeik és kiállításaik révén szülőföldhöz kötnek, közösséget formálnak, és megmutatják, hogyan élnek tovább a hagyományok a mindennapokban.

Galga völgye népművészetén nevelkedett, oda köti élete, kicsi lányként nagyanyja avatta be a Galga menti lyukhímzés titkába. Gulyás Magdolnával, a Népművészet Mesterével, a Galgamácsai Hagyományőrző Egyesület elnökével a népviseletekről beszélgetünk.

Moldovában a szeptember 28-án parlamenti választást tartottak. Egész Európa rajta tartotta szemét a kis ország sorsfordítónak mondott voksolásán. Az eredményt sokan meglepőnek találták.

A józan ész azt mondatja velünk, hogy csak olyan országban népszerűtlen a kerékpár, ahol egymást követik a mély völgyek és a magas hegyek. Például a csodaszép örmény vidéket járva, vagy a főváros, Jereván utcáin sem nagyon találkozik az ember biciklizőkkel.

Horvátoszágban a nemzeti jelképek körül régóta folyik vita, Marko Perković, alias Thompson nyári megkoncertje után kiújultak a viták.

Felvidéki utazásaink során Rozsnyóra jutva, csodák csodájára, szép nagy Kossuth-szobrot találunk a gömöri városka bányászati múzeuma előtt. Háromszor döntötték le, többször be akarták olvasztani, míg végül 2004 februárjában mai helyére került.

A még brit gyarmati időkben épített delhi kormányzati központot hatalmas nemzeti múzeummá tervezik átalakítani.