Tizenhárom év, tizenötezer perc örökségvédelem, ezerkétszáz riport, a hang- és szöveganyagot kísérő megannyi fotográfia – így összegzi Kovács Olivér szerkesztő-riporter a Közkincs-kereső archívumát, amely 2013-tól gyűjti a műemlékes, régészeti rádióműsor adásait.

Nagysága abban rejlik, hogy francia kortársaival, az impresszionistákkal egy időben, de tőlük teljesen függetlenül, önállóan fedezte fel a napfény formákat felbontó és színalakító szerepét. – Kortárs reflexiók bemutatásával tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria a 180 évvel ezelőtt született festőművész előtt.

Ügyvédi thriller, pszichohorror és lírai önvizsgálat, szatirikus, társadalomkritikus felhanggal. Az unikornisdaráló nem ígér katarzist – csak görbe tükröt. A művészet, a jog és a belső szürreális valóság határterületeiről beszélgettünk a szerzővel, Zentai Adéllal.

A költő centenáriuma mindenekelőtt (és mindenek fölött) egyetlen kérdésre kíván választ: hol van a jelenben ez a költészet. Ám ez a kérdés azért oly különösen zord hangoltságú a mai időkben, mert mindenek elé odatolakodik egy másik kérdés: hol van ma a költészet, Van-e egyáltalán…?

„Nemegyszer történt velem, hogy már rég nyomdába kellett volna adnom a Juhász Ferenc- és a Nagy László-kéziratokat, de én titokban hazavittem őket és velük éjszakáztam” – írta Csoóri Sándor visszaemlékezve az Új Hang szerkesztőségében eltöltött éveire. Ahogyan Csoóri Sándor szerette Nagy Lászlót és persze Juhászt, az forradalmi volt.

Adhattam volna ezt a címet is: Jelöletlen utakon. Mert turistajelzés ehhez a középkori földvármaradványhoz nemes egyszerűséggel nincs. Pedig megéri megnézni! A villanypásztor ellenére is.

Ki a manó megy Calais-ba egy fagyos, tavaszi napon, ahol homokvihar fúj a tengerparton? Nos, akinek a leánya hamarosan átússza a La Manche-csatornát.

Munka és gondoskodás gesztusait vizsgálja Eleonora Agostini olasz fotográfus a vendéglátás világán keresztül. A projekt főszereplője a fotográfus édesanyja, aki régóta pincérnőként dolgozik a család saját éttermében.

Tizenegy alkotó egyéni módon értelmezi, s különbözőképpen fejezi ki a repetícióhoz fűződő sajátos viszonyát. A műfajilag sokszínű tárlat izgalmas válogatást nyújt, a kiállított munkák és alkotók pedig lakóhelyük szerint is kapcsolódnak egymáshoz, hiszen valamennyien Budapest XII. kerületének művészei.

Egész életében szenvedélyes kapcsolatot ápolt a természettel. Műveiben nem csupán a fényt és a színeket igyekezett megragadni, hanem azt a pillanatnyi érzést is, amelyet a természet látványa keltett benne. A pipacs, e vadon növő egyszerű virág különösen közel állt a szívéhez.

Tolnay Imre művészete egyszerre absztrakt és figuratív, transzcendens, ugyanakkor realisztikus, geometrikus, mégis gesztus jellegű. Jellemző rá az organikus formák használata, s a szimbólumgazdagság és a töredékességükben kiteljesedő struktúrák használata. A Műcsarnokban látható Térgesztusok című kiállítása kapcsán beszélgettünk.

A vásárok királya, az Art Basel az egyik legrégibb (1970), több mint félszázados múlttal rendelkező a modern és a kortárs művészetet képviselő művészeti vásár, mely nemcsak népes (289 galéria), hanem megjelenést illetően is széles spektrumot képvisel.

Régi és új filmek, életműdíjak és díjözön, szikrázó napfény, romantikus esti hangulat a csillagok alatt és hűvös vetítőterem: a MOZ.GO a nyár elején újra megtöltötte Veszprémet, Balatonfüredet és Balatonalmádit a magyar mozgókép varázsával.

Nemcsak zenélni, mesélni is nagyon szeret. Rengeteg humorral idézi meg famíliája, a maga és muzsikustársai mindennapi és művészi történeteit. Bujtor Balázzsal hegedűről, családi legendákról és édesapja, Bujtor István emlékéről is beszélgettünk.

Lenyűgöző budapesti helyszíneken zenélni a hallgatóságnak a koncertévad kezdete előtt – ezzel a gondolattal hívta életre 2019-ben Miranda Liu a MiraTone Fesztivál és Akadémiát, s augusztus utolsó hetében hetedszer hangzik föl városszerte a muzsika. 

Rostás Mihály „Mazsi” kezdeményezésére a 2016-ban elhunyt északmacedón énekes, Esma Redžepova születésnapján, augusztus 8-án idén negyedik alkalommal hét ország tizenhat helyszínén, ötven zenekar föllépésével rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját.

Intrikák, félreértések és álruhás tréfák sora Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais 1784-ben bemutatott komédiája, amelyet szellemes, kritikus hangja miatt nem néztek jó szemmel a korabeli cenzorok, s nem fogadta szívesen a korabeli arisztokrácia sem.

Mézes Zsolt László tanulmánya a kereszténység és a társadalom viszonyát vizsgálja, különös hangsúllyal a hit és a megértés egymáshoz való kapcsolatára. Az írás célja nem csupán az ismeretközlés, hanem a világról és önmagunkról való tapasztalat mélyebb újragondolása.

Pintér Gábor érsek harminc éve az Apostoli Szentszék diplomatája. Jelenleg Új-Zéland és a csendes-óceáni térség nunciusa. Szabadságát júliusban itthon töltötte, Kecskeméten kérdeztem különleges hivatásáról.

Ezeréves történetének egyik legfontosabb eseményét ünnepli ebben az évben a Veszprémi Főegyházmegye: Bódi Mária Magdolna (1921–1945) boldoggá avatását. Az oltárra emelés ünnepéhez kapcsolódva a veszprémi Várnegyed egyik freskódíszes barokk palotájában rendeztek időszaki kiállítást.

Nincs hová lehajtania a fejét az Emberfiának – mondta önmagáról Jézus, akinek a szó szoros értelmében semmije nem volt. „Ahol a kincsed, ott a szíved” – figyelmeztet, hogy az igazi gazdagság az, ha önmagunkból tudunk adni másoknak. A boldogságra vezető út az osztozás, a szolgálat útja.

Kilenc éve már, hogy egy zuglói kiskocsmában tanúja lehettem a fantasztikus eredménynek, Portugália – Magyarország: 3-3. Nem is tudom, mit élveztem jobban, a játékot a pályán, vagy a kiskocsma szurkolóinak színes világát. Ugyan röpködtek vaskosabb felszólamlások, de káromkodás, Isten okolása egy-egy ballépésért nem volt.

A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola azon két magyar felsőoktatási intézmény egyike, amely annyira fontosnak tartotta a foglalkozást a magyar cigányság helyzetével, hogy a romológiát a képzésébe is beépítette. Báder Iván docenssel beszélgettünk.

Magyarország római követe, Száll József 1969. március 31-én átnyújtotta a Vatikán képviselőjének a Varsói Szerződés országainak március 17-én kelt felhívását, és ezzel a Szentszéket is meghívta a tervezett európai biztonsági és együttműködési konferenciára.

Tudtak és akartak is együttműködni a két világrendszer vezető politikusai a hetvenes évek enyhülésének légkörében. A helsinki folyamat stratégiai gondolata szerint a Szovjetunió biztonsági igényeit és a kelet-európai térség emberjogi problémáit össze lehet kötni.

Legújabb számunkban Galambos Tamás festőművész kiállításáról, a helsinki megállapodásról, a magyarországi németek önszerveződéséről, a halvány harangvirágot fenyegető parkolóépítésről olvashatnak, Simon Izabella zongoraművésszel beszélgetünk, Alexa Károlyt köszöntjük, Kiss Gy. Csabától búcsúzunk.

Bizony, ki kell mondani: még mindig vannak olyan emberek, akik nem posztolnak. Hihetetlennek tűnik, de nem dokumentálják az ebédjüket, nem írják ki a vérnyomásukat, és nem közlik az éppen olvasott könyv címét – vagy, micsoda borzalom, nem olvasnak semmit.

Mind kevesebb a rovar, köszönhetően az emberi tevékenységnek (csökkenő élettér, vegyszerezett monokultúrás mezőgazdaság, és a többi). És ez nagy baj. Nos, ha az, akkor lehet, hogy még nagyobb lesz, mivel a védekezés ízeltlábúink ellen hamarosan új dimenzióba léphet.

A magyar állam a második világháború alatt nem állt ellent a nemzetiszocializmus térhódításának és végül az ország német megszállásának. Sokan, sokféle indíttatásból mégis az ellenállást választották.

Régi rémálmom, hogy egy mikrohullámú sütőben végzem. Most nem írom le részletesen. Persze egy rémálomból fel lehet ébredni izzadtan, zihálva és – élve. Ha tényleg bekerül egy ilyen szerkezetbe az ember, ott nem.

Bizonyára ismerős a kedves olvasónak, hogy bemegy vagy még be sem megy egy hivatalba, és máris elébe jön egy típusnyomtatvány, egy leirat, egy felirat, egy bejelentés, egy kijelentés, amely magyar szavakból van összerakva, de nem ért belőle semmit.

2025. július 23-án, életének 81. évében elhunyt Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének nyugalmazott címzetes egyetemi tanára, a magyarországi Közép-Európa tudomány meghatározó személyisége.

Huszonnégy esztendeje minden augusztus első hétvégéjén Vas vármegyében, a Rum–Zsennye–Rábatöttös háromszögben letelepedett művészek elképzelése nyomán a három falu szellemi életének újrateremtői megrendezik a Cicelle Aranyháromszög Művészeti Napokat.

Egészen az utóbbi évekig a legalább százesztendős akácokat szerettem leginkább a Rába-parti fák s bokrok közül. Nem a tíz-tizenöt éves sarjadékokat; azok még idomtalanok, mint egy kamasz. Mostanában aztán az égerek könnyed szépségére is felfigyeltem, amelyekből jócskán akad a folyó árterében.

A Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ 2020-ban csatlakozott a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár tudományos kutatási és dokumentálási programjához, mely a főegyházmegye templomainak adatbázisát kívánta létrehozni.

Azt jelzi a címben jelzett fogalom, hogy egy terület (akár az egész bolygó) több természeti erőforrást használ fel, mint amennyit a természet adott idő alatt megújítani képes. Vagyis az emberi tevékenység ökológiai lábnyoma meghaladja a Föld (vagy az ökoszisztéma) képességét, hogy erőforrásokat termeljen és hulladékot dolgozzon fel.

Bár a műemlékvédelem elismerten egyik meghatározó alappillére kultúránknak, még a művelődés terén jártasabbak között is akadnak, akik nem értik világát, csak korlátozást látnak benne, egyedi megítéléseit kiszámíthatatlan szubjektivitással vádolják.

Meghalt Ion Iliescu, a Ceaușescu-diktatúra utáni első román államfő, kilencvenöt évesen. Augusztus 7-ére, temetése napjára Romániában nemzeti gyásznapot rendelt el az ottani kormány.

Nyüzsgő nyaralóhely közelében, a horvátországi Karner-öböl két elárvult kopár, sziklás szigetén szenvedtek egykor számolatlanul a titói rendszer üldözöttei, egészen a nyolcvanas évek végéig. A közelben négy ferences barát éli csöndes, imádságos életét.

Mondják, hogy az ember a legokosabb állat. De vannak pillanatok, amelyek erre erősen rácáfolnak. Az okosságra.

Véres konfliktusok árnya sejlik fel a gazdag világ zöld jövője mögött. A fejlett technológiákhoz elengedhetetlen fémek afrikai lelőhelyein élő népek életét törzsi háborúskodások, nagyhatalmi rivalizálás, geopolitikai és gazdasági érdekek kaotikus szövevénye teszi szinte reménytelenné.

Ha Trencsén városába vetődik az utazó, bő fél napot érdemes rászánnia a kétszáznyolcvan méter magas Mária-hegyen épült vár megtekintésére, amely ellenállt a tatár hódítóknak, s egykoron Csák Máténak, Felső-Magyarország korlátlan urának fő erőssége volt.