Szépirodalom

Két csók között
Zelnik József
Két csók között
A szerző Szőlőhegyi beszédeinek ebben a darabjában az áhított beavatásról elmélkedik, amelyre mind vágyunk, amelyből tábor a tábort kizárni igyekszik: hogy az idők kezdete óta beavatások lóversenye folyik.
Rendületlenül
Szigethy Gábor
Rendületlenül
A szülőföld és a haza vajon ugyanazon jelentésű fogalmak? Nos, mint a jegyzetből kiderül, van legalább egy fontos különbség.
Dal az esztergomi bazilikáról
Babits Mihály
Dal az esztergomi bazilikáról
Száz éve lett Babits Mihály háztulajdonos Esztergomban, ami természetesen nem maradt hatás nélkül művészetére, jó példája ennek a bazilikáról szóló verse.
Kertem az egész táj
Róna Judit Ágnes
Kertem az egész táj

Babits Mihály és felesége, Török Sophie a dömösi plébánián Mertán János plébánostól „kedves lakást” kapnak, s 1923 júliusától itt töltik a nyár hátralévő két hónapját. Babits a nagy kertben félig-meddig befejezi Kártyavár című regényét. Amikor ellátogatnak a közeli Esztergomba, a város nagyon megtetszik Babitsnak.

Nyílt költőverseny Balatonfüreden
Nyílt költőverseny Balatonfüreden

Balatonfüred ebben az évben is meghirdeti a Salvatore Quasimodo Költőversenyt. A több mint harmincéves múltra visszatekintő költőversenyhez hasonló kezdeményezést Európában alig találni, a rendezvény az elsők között hozta létre az egységes, magyar irodalmi tér fórumát.

Badacsony Balladája – Kókai János verse
Kókai János
Badacsony Balladája – Kókai János verse
Kókai János balladái távolról Villont idézik, visszatérő refrénjeikkel, amik hirtelen tágítják és emelik el a fölöttük írtakat az aktuális, idilli vagy szomorkás, egyszerű, ám érzékletesen leírt élményektől: jelen esetben egy borozást a Badacsonyon.
Valaki eldobott – Murányi Zita versei
Murányi Zita
Valaki eldobott – Murányi Zita versei
A költő markáns képekkel ábrázolja a köznapok hangulatait, amik így vesztik el hétköznapiságukat. Lélekállapotok és a természet momentumai válnak szugesztív lírává, amelyben a fák sárga homlokuk alá dúcolják az esti űrodüsszeiát, és mintha lesmirglizték volna az időt.
Üvegnegatív
Zöldy Pál
Üvegnegatív
Jaj, Fater, Fater! Amilyen helyzeteket te teremtesz! – roskadt le Ludmilla a ruhákkal telepakolt fotel szélére. Bámulta a falat, és szinte hallotta az apja szavát, amivel a nála levő állandó rendetlenséget jellemezte: ez egy istálló, hogyan tudsz így élni?
Egy igazi kultúros dicsérete
Szerdahelyi Csongor
Egy igazi kultúros dicsérete

Egy kisváros, ahol otthon érezte magát Blaha Lujza, Hamvas Béla, Krúdy Gyula, Jókai Mór, Vaszary Kolos és János, egy kisváros, amely gondosan ápolja kulturális hagyományait, egy kisváros, ahová ezért jó újra és újra visszatérni…

És keressük az igazságot
József Attila
És keressük az igazságot

A költészet napja hagyományosan egyik legnagyobb költőnk, József Attila születésnapja. Száz évvel ezelőtt az igazságkeresésről írt versével emlékezünk meg róla.

Már nem rejtőzködöm
Bakonyi István
Már nem rejtőzködöm

Iancu Laura az utóbbi időben inkább verseskötetekkel jelentkezett, ám Olvasmány az éjszaka cselekedeteiből című prózakötete sem előzmények nélküli. A Jánosi Zoltán tanulmányával közreadott új kötetéről beszélgettünk vele, amely belesimul az eddigi életmű egészébe, és számos újdonsággal is szolgál. 

Olvasmány az éjszaka cselekedeteiből
Iancu Laura
Olvasmány az éjszaka cselekedeteiből
Valahol a csángóknál, Szeretföldön... A részletek szuggesztív etűdökként állnak egymás mellett a szerzőnek ebben a rövid mondatokkal felrajzolt, talán el is múlt csángó világot megmutató prózájában.
Kinek halhatatlanság, kinek őrület: Madáchné tragédiája
Dálnoki Zoltán
Kinek halhatatlanság, kinek őrület: Madáchné tragédiája

„Ő volt Madách elmebeteg felesége, aki a fák odvában lakott”; „Minden idők egyik legrosszabb hírű írófelesége” – ilyen címekkel tálalja egyik-másik lap a tragikus sorsú Fráter Erzsébet és Madách Imre kapcsolatát. De vajon mi vezetett idáig?

Költők a rekortánon
Fehér Kinga
Költők a rekortánon

A kilencedik kerületi Ferenc tér volt a színtere idén is Budapesten a Magyar Napló Kiadó formabontó, mára szinte tradíciónak tekinthető költészeti eseményének, a Költők futásának.

Elhunyt Duba Gyula
Elhunyt Duba Gyula

Életének 94. évében távozott közülünk Duba Gyula Kossuth-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Kötélugrás a borászatba
Gáspár Ferenc
Kötélugrás a borászatba
Egy könyv a magyar borról, méghozzá a maiakról is – de nem akármilyen: végigvezet bennünket a legtöbb híres magyar borvidéken, s közben Hamvas Bélától Weöres Sándorig sok híres írót és költőt is megidéz, mai közéleti személyiségekről nem szólva.
Tavasz Magyarországon
Zelnik József
Tavasz Magyarországon
Itt, a hegyen tavasz van. Tavaszi zsongás, szerelmes várakozás. Még az öreg szőlőtőkéket is megrészegíti valami már nem remélt közeledése, a lesz még szőlő, a lesz még lágy kenyér reménye.
Nihil – Oláh András versei
Oláh András
Nihil – Oláh András versei
A leghétköznapibb képektől a legemelkedetteb hangvételig hullámoznak a hajdúnánási származású költő versei: az életért életet adó nő tragikus pátoszától az alagsori nihilig, „ahová az idő halni jár”.
Örökségek
Bene Zoltán
Örökségek

Kinek milyen örökség jut? Nem ő dönti el. Márpedig a hagyatékok közt nagy különbség tud lenni: ki ingatlant örököl, ki „hülyeséget”, és a gyenge belekről még nem is beszéltem...

Karinthy vagyok, térjen magához!
Szerényi Gábor
Karinthy vagyok, térjen magához!
– Halló, itt felső-gellérthegyi Blumenstein Hibiszkusz, textil-nagykereskedő beszél, kapcsolná, kérem az elnöki titkárságot? – Attól függ, kérem, mi a tényálladék fennforgása. Ha a Szerényi urat keresi, őt én helyettesítem, Zathureczky Ferenc vagyok, a titkára.
Ökobátorság – az ízek szerelmeseinek + ételajánlat
Gerencsér Zsolt
Ökobátorság – az ízek szerelmeseinek + ételajánlat

A szerző klíma-, öko- és egyéb-hasonló-tudatos ember, mint mindnyájan, mi legújabb kori, civilizációs hanyatlók. Mindazonáltal a rovarevés gondolatát mintha idegenkedve tenné a magáévá. Nem átall hát iróniával fordulni felé.

Valakit elszólítottak belőle – Sziveri Jánosról
Fenyvesi Ottó
Valakit elszólítottak belőle – Sziveri Jánosról

Hetven éve született Sziveri János, a fiatalon elhunyt, azóta legendássá lett délvidéki költő, szerkesztő, az Új Symposion harmadik nemzedékének tagja. Rá – és rájuk – emlékezik a szerző, aki barátja és alkotótársa is volt.

Csoda-magyar – Bodosi György verse
Bodosi György
Csoda-magyar – Bodosi György verse
A pécselyi kötődésű költő versében tisztelettel és csodálattal emlékezik meg Kőrösi Csoma Sándorról, a nagy vándorról, aki a magyarság eleinek nyomába eredt és megalkotta a tibeti-angol szótárat is.