Vajon van-e még építész, akinek munkássága, megépült házainak sora oly mértékben hatással volt az elmúlt öt évtized budapesti városképének alakulására, mint Finta Józsefé. Az akkor fiatal tervező neve a Duna Intercontinental Szállóval lett egyszeriben ismert.

Aki felfedezte magának az ezerarcú alföldi vidéket, szabadságra és nyugalomra is talált. Egyre több a külföldi honfoglaló, hollandok sokasága vásárol tanyát a pusztaságban. Egy véletlen látogatás során egyikük házában nagy meglepetés ért…

Magyar építészek Ázsia bűvöletében – ez a központi gondolata a Műcsarnok és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában című közös kiállításának, amely február 11-ig látható a Műcsarnokban.

A tengerhajózás szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése műszaki-gazdasági szempontból az egyik legfogósabb kérdés. Az autózásban ma nyerő megoldásnak látszó villamosításnak gátat szab az akkumulátorok súlya és helyigénye, a klímasemleges szintetikus üzemanyag drága...

Néhány évtizede, amikor a magyar puszta királya, a szürkemarha még nem idegenforgalmi védjegynek, s a biológiai sokféleség génbankban őrzött letéteményesének, hanem a tervszámok teljesítését gátló feudális csökevénynek számított, néhány konok ember elrejtett néhányat belőlük a mátai réteken…

A négy nagy – így jegyzi az építészettörténet az Árpád-korból csekély számban fennmaradt román templomunkat. Ják, Lébény, Zsámbék, Türje. Az első háromról sok szó esik, megújulásról, méltatlan sorsról, újraépítésről. S eközben a negyedik csöndben életre kelt.

A népmesék nemcsak szórakoztattak – összetartották a közösséget. Villányi Péter népmesekutatóval beszélgettünk a mesegyűjtés jelenéről.

Sztánán kaptam 1912 telén a M. kir. Pénzügyminisztérium levelét, melyben a kispesti Munkás- és Tisztviselőtelepének Építőbizottsága felkér: vegyek részt azon a szűkebb körű pályázatfélén, melynek tárgya: javaslattétel (szóban, írásban, illetve rajzban)...

Határozott jövőképpel rendelkezett százötven esztendeje az egyesülése előtti Buda, Pest és Óbuda, majd a megszülető Budapest. Három önálló, de egymás mellett élő település közös jövőképét kellett meghatározni az ország egységes fővárosaként.

Egy magaslatról, toronyból vagy hegytetőről izgalmas körülnézni, a látvány megéri a fáradságot. A messzire látás, a tágabb világ befogadása, a világ fölé emelkedés érzésének élményéért szívesen hozunk áldozatot. Képzeletben utazzunk most a veszprémi vidékre!

Az eredetileg tervezett határidőn túl, de végül sikerült elfogadni a dubai klímacsúcs zárónyilatkozatát. Az olajtermelő országok megakadályozták a több mint száz állam által támogatott kezdeményezést, hogy abban az olaj, gáz és szén használatának kötelező kivezetése is szerepeljen.

A nagyvázsonyi Kinizsi-vár közelmúltbeli műemléki felújítása és rekonstrukciója okkal váltott ki heves vitát. A helyszínt és kiváltképp a középkori lakó-
torony kiállítását mégis körbelengi az utánozhatatlan Kinizsi Pál- és Magyar Benigna-kultusz.

A Magyar Művészeti Akadémia kihirdette a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ épületegyüttesének megteremtésére kiírt építészeti pályázat eredményét. Így valóra válhat a régi álom, otthonra lel az építészeti múzeum gyűjteménye.

Radikálisabb tettekre, jóval erősebb elköteleződésre volna szükség az éghajlatváltozás lassítása érdekében – hangzott el az ENSZ dubaji klímacsúcsa (COP28) kapcsán a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett tudományos és szemléletformáló konferencián.

Ferenc pápa személyesen kívánt részt venni a dubaji ENSZ-klímakonferencián, betegsége azonban ebben megakadályozta, így üzenettel fordult a világ vezetőihez, sürgetve, hogy lépjenek túl a megosztottságon, és együtt lépjenek föl a teremtett világ pusztítása ellen.

Százötven évvel ezelőtt Budapest mai területe még rendkívül gazdag volt természeti értékekben, mivel nemcsak a Budai-hegység erdeit, hanem a Pesti-síkságnak a mai Nagykörúttól keletre eső, még beépítetlen részét is egymástól jelentősen eltérő élőhelyek hálózata jellemezte.

Élhető, fejlődő Budapest, amely hitelesen őrzi és a jövő számára továbbadja múltját, jelenét. Erő Zoltán három éve a város főépítésze, nem kinevezésekor kezdett a főváros építészeti, műemléki, városrehabilitációs és városfejlesztési kérdéseivel foglalkozni.

Mily mértékben teremtitek a fővárost nagyszerűvé: oly mértékben válik a hon hatalmassá. – Táncsics Mihály 1864-ben rajzolta meg e szavakkal a jövő Budapestjét. Ám írása csak 1867-ben jelent meg, nyitott kapukat döngetett, a városegyesítés a küszöbön állt.

Ki ne hallott volna a híres rábai harcsákról, amelyek kedvéért még a Balaton partján élő barátaim is eljöttek volna, bár végül valamiért megmaradtak a Szigligeti-öböl iszapízű pontyainál. Igaz, azokon a vizeken remek balinokat is lehet fogni, pergetéssel.

A Nagy-Somlói borvidék hazánk legkisebb történelmi borvidéke, melynek története a római időkre nyúlik vissza. Jelentős múlttal, komoly hagyományokkal bír, s a hazai szőlészet és borászat számos változása közepette is mindvégig meg tudott maradni autentikusnak, igaznak. Ami nem is csoda, hiszen az erről a vidékről származó borok és pezsgők talán a legegyedibb, legkülönlegesebb jegyekkel rendelkeznek a hazai borpiacon.

Gyökeres változások várhatók autózási szokásainkban, szem előtt tartva a károsanyag-kibocsátás visszaszorítását, az alternatív üzemanyagok preferálását. A kecskeméti egyetemen hidrogénhajtású járművet fejlesztettek, amellyel december 1-jén ismerhetett meg a világ Dubajban, a Globális Klímacsúcson.

A Szent Imre Plébánia megalapításának századik évfordulóján plébániatörténeti konferenciát rendeztek novemberben Szentimrevárosban a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében. Földváry Gergely történésszel a városrész múltjáról beszélgettünk.

Miközben a nagyvilágban a Marcel Breuer név a mai napig jól cseng, sokfelé emlékeznek a nagy hírű bútortervezőre és modern felfogású építészre, Breuer Marcell Magyarországon csak hiányával, szülővárosában, Pécsett pedig az emlékezetével van jelen.