Még sok felfedeznivalóm van

Az 1955-ben született Karikó Katalin 2009 óta a University of Pennsylvania (UPenn) Perelman School of Medicine idegsebészeti osztályának kutató professzora, 2013–2022 között a mainzi BioNTech cég alelnöke volt. Tudományos felfedezése, a 2020 tavaszán kirobbant Covid–19-pandémia idején

az eredetileg influenzavírus ellen kidolgozott vakcina gyors adaptálása tette lehetővé a Covid elleni küzdelmet.

Anthony Fauci, az amerikai National Institutes of Allergy and Infectious Diseases igazgatója szerint a divatos genetikai kutatásokkal szemben Karikó Katalin „pozitív értelemben egyfajta megszállottja volt a hírvivő RNS (mRNS – messenger RNA) koncepciójának”.

Mi váltotta ki korai érdeklődését a biológia iránt?

Szerintem minden gyerek, minden ember érdeklődik a biológia iránt. A betegek meg akarják érteni, hogy miért betegek. Az emberek szeretnék megérteni a körülöttük lévő biológiai világot. Emlékszem, gyerekkoromban Kisújszálláson sok gólya volt, amikor visszajöttek, kérdeztük, honnan tudták, hogy hova kell jönni, volt GPS-ük? Édesanyámék összegyűjtötték a tojást és rárakták a kotlóst – az pedig csak ott ül és három hét múlva kijöttek alóla a csirkék. Volt kertünk is, amelyben elvetettük a magot és kikeltek a növények. Apámnak volt disznója, etette a kismalacokat, azok felnőttek, és amikor eljött a disznóvágás ideje, a nővérem és az édesanyám nem szeretett odamenni, engem azonban érdekelt, hogy mi van benne.

Megérteni a körülöttük lévő biológiai világot (képek a család archívumából; fotó: Cristian Gennari)

 

Úgy gondolom, minden gyermekben megvan ez a kíváncsiság a biológia iránt, de hogy hova fejlődik, az attól függ, hogy milyen a környezete, s az iskola hogyan fejleszti ezt tovább. Az általános iskolában az élővilágórán kimentünk a ligetbe, és a tanárunk felhívta a figyelmünket az érdekes növényekre. Ezek az ismeretek gyűltek. A gimnáziumban Csobay tanár úr tanította a kémiát, sok érdekes kísérletet mutatott be, például a

Hérón labdáját, amelyben ammónia volt, és a fenolftaleines víz az üveglabdába jutva rózsaszín szökőkutat képezett.

Biológiatanárunk mindig megkérdezte tőlünk, hogy mi mit gondolunk különböző jelenségekről. Persze sok butaságot mondtunk, de ezzel azért mégis felkeltette az érdeklődésünket a biológia iránt. A szüleim is sok mindenre felhívták a figyelmet, annak ellenére, hogy édesapám csak hat osztályt végzett, édesanyám pedig nyolcat, tovább nem járhattak iskolába, mert szegények voltak.

A kollégái segítették a kutatását?

Nem igazán. Egyrészt én abból indultam ki, hogy a betegségek jó része nem genetikai eredetű, ezért a divatos génkutatáshoz nem kapcsolódtam, mert úgy gondoltam, a gyógyítás felfedezését másutt kell keresni.

Úgy tűnik, akadtak, akik gáncsolták a kutatását. Hogy viselte el ezt?

Még középiskolás koromban a biológia-szakkörön elolvastuk Selye János Életünk és a stressz című művét, és beszélgettünk is róla. Például, hogyha nagyon mérges vagy, azonnal arra gondolsz, hogy a legjobb lenne megbosszulni a sértést, mert az megnyugtató lenne. De ez a megnyugvás csak időleges, és nem szabad ezt tenni, mert visszaüt rád, és a harag csak fokozódik.

Selye azt ajánlja, ilyenkor gondolj arra, hogy akin bosszút akarsz állni, annak valamilyen módon mégiscsak hálás lehetsz.

És ha a hála (gratitude) érzése vezet, akkor fel tudod oldani és pozitívra tudod fordítani a stressz által kiváltott agressziót.

Egyik professzorom azt akarta, hogy mindig a csoportjában, a Temple Egyetemen dolgozzam, s amikor állásajánlatot kaptam a Johns Hopkins Egyetemről, azt mondta, ha elfogadod, hazatoloncoltatlak. És valóban feljelentett, s felhívta a fogadó egyetemet, közölte velük, hogy én menekült vagyok, így azt is elintézte, hogy a Johns Hopkins Egyetemen ne fogadjanak. Én pedig, amikor öt év múlva előadást tartottam a Temple Egyetemen, és ő is ott ült a hallgatóság körében, neki szóló köszönettel kezdtem az előadásomat, amiért meghívott Amerikába, és minden jót elmondtam róla. Akkor odajött hozzám, gratulált, és elmondta, milyen büszke rám, én pedig nem ejtettem szót arról, hogy mást is tett. Az emberek el is felejtik, ami negatív dolgot tettek, csak a pozitívra emlékeznek. Hát én is így tettem.

Ezt hallva azt kell mondom, ha lenne spirituális Nobel-díj, akkor én ezt azonnal megadnám Karikó Katalinnak, ugyanis Magyarországon a gyűlölködés szinte nemzeti sport.

Mindenki fel tud idézni olyan esetet, amikor vérig sértették. S aki nem tud túllépni a sértésen, az maga is sérteni fog. Sajnos nagyon sokszor

még azok is, akik gyakorolják a vallásukat, azok sem képesek jóindulattal feloldani a stresszt és túllépni a sértésen,

vagy még kevésbé pozitívra fordítani ezt a negatív motivációt.

Miért is kapta pontosan a Nobel-díjat?

Már az influenzára kidolgoztuk a messenger RNS (mRNS) vakcinát, amely csak egy kis részt reprezentálva a vírusból megtanítja az immunrendszert, hogyan kell a vírust felismerni. Csak azok a vírusok okoznak járványt, amelyek légúti fertőzésen keresztül terjednek.

Ugyan nem foglalkozott genetikával, emiatt 2020-ig nemigen támogatták, de amikor megjelent a pandémia, akkor Ön és a kutatócsoportja világmegváltók lettek. Hiszen ha nincs ez a fejlesztés és ez a vakcina, a járvány még több ember halálát okozta volna. Miként élte meg, hogy nemcsak híres lett, hanem azt, hogy a felfedezésével sokakat megmentett?

Nem akartam híres lenni, és ez is hozzátartozik a selyei gondolathoz: nem vágytam arra, hogy amit csinálok, azt elismerjék. Nekem elég volt az, hogy én tudom, mit csinálok, az fontos és egy napon hasznos lesz. Amikor Amerikában tíz évvel ezelőtt a kutatóhelyről

kirúgtak és Németországba mentem, csak az volt a célom, hogy ez a módosított mRNS kerüljön be a klinikai gyakorlatba.

Németországban 2015-ben kezdtük a vírusok elleni vakcina fejlesztését. Uğur Şahin, a BioNTech igazgatója kijelentette, hogy bár az ilyen vakcinafejlesztés nem kifizetődő, mégis morális kötelességünk ezen is dolgozni.

Együtt a család

Ugyanis gyakran megtörténik, hogy a kifejlesztett vakcina ott marad a polcon, senki sem használja, senki sem veszi meg.

A Pfizer 2018-ban azzal a kéréssel fordult a BioNTechhez, hogy influenza ellen mRNS alapú vakcinát akar kifejleszteni, akkor elkezdtünk ezen dolgozni. Engedélyt 2019 végén kaptunk arra, hogy a klinikai tesztek elkezdődjenek. Ekkor tűnt fel egy másik vírus, a Covid, és Uğur Şahin 2020 januárjában jött rá arra, hogy

nagy baj lesz, mert fertőzött, tünet nélküli emberek utaznak, és ezzel szétviszik a fertőzést az egész világon. Ekkor határozta el, hogy minden más kutatást leállít a cégnél, és a koronavírus elleni vakcina fejlesztésére

koncentrálunk. Az, hogy ezt a vakcinát influenzáról más vírusra váltsuk át, nem volt nagy kihívás, hiszen a kutatók már majd harminc éve tanulmányozzák a koronavírusokat, és pontosan tudták, hogy tüskefehérje van a felszínén, és az ellen kell kifejleszteni a vakcinát. Így azonnal elkezdődhetett a vakcinafejlesztés.

Ez azért különös, mert úgy tűnik nekem, hogy amit a személyes életében Selye nyomán stresszel csinált, ugyanezt tette a felfedezésével is a sejtek közötti kapcsolatban. Hiszen a vírus pusztító messengerét pozitívra fordította.

A koronavírusban harminc-negyven fehérjét kódoló gén van, amelyből az ember csak egyetlen szakaszt választ ki, hiszen a koronavírus is csak egy messenger RNS, de amikor kiválasztunk belőle egy kis szakaszt, az megtanítja a szervezetet, hogy mit ismerjen fel. A többi részt nem tesszük bele, ami segítené a szervezetet a vírus legyőzésében, csak azt a kis részt használjuk, amely elkészíti azt a fehérjét, amely segíti az immunrendszert, hogy megküzdjön a vírusfertőzéssel.

Maga a messenger RNS kiváltja az immunrendszer reakcióját, de mivel az emberek immunrendszere különböző, ezért a mellékhatások is nagyon különbözők. Több mint száz évvel ezelőtt, amikor a diftéria elleni oltásokat adták, akkor is hasonló mellékhatások jelentek meg. Sőt, 1913-ban azt is leírták, hogy az emberek nem voltak hálásak ezért az oltásért, mert minden betegséget, amit azután kaptak, úgy vélték, hogy a vakcinaoltás okozta. Azért fontos, hogy a kutatók beszéljenek erről a hatásmechanizmusról, hogy az emberek pontosan megértsék, mi is ez a vakcina, és hogyan hat.

A Pápai Életvédő Akadémia tagjai igen különböző kultúrákat és mindenféle vallást képviselnek

A pápa kinevezésével egy új akadémiai közösségbe lépett be. A Pápai Életvédő Akadémiának (Pontificia Accademia per la Vita) hatvanhat rendes és számos levelező tagja van, akik mintegy negyven országból származnak, s igen különböző kultúrákat és mindenféle vallást képviselnek, többek között a muszlim és a buddhista vallást is. Hogyan fogadta ezt a kinevezést?

Amikor tavaly meghívtak, fölkértek, hogy ne csak a messenger RNS-ről, hanem más biotechnológiákról – például a CRISPR-ről, sőt az új genetikai beavatkozásokról – is tartsak előadást, amelyekkel segítik különböző jó tulajdonságú növények és állatok létrejöttét. Őszinte leszek, kissé meglepődtem a meghíváson. Általában olyan sok meghívást kapok, hogy számtalanszor nem is szoktam elmenni, de úgy éreztem, hogy ide mégis el kell mennem, és ebben

a lányom is megerősített: „Anya, neked ide el kell menned! El kell magyaráznod, segítened kell a megértést”

– mondta, és akkor válaszoltam, hogy elfogadom a meghívást és elmegyek.

Zsuzsi és Sanyika ajándékot ad a pápának (fotó: Simone Risoluti)

Utánanéztem, hogy a Pontificia Accademia per la Vita milyen szervezet, s láttam, hogy kezdetben az abortusz elleni állásfoglalásáról vált ismertté, de időközben az Akadémia is megváltozott, több szakértő véleménye jelenik meg benne, és most

a tagjai között vannak muzulmánok, zsidók és más vallásúak, azzal a céllal, hogy megismerjék egymást. Nekem ez nagyon rokonszenvesnek tűnt.

Jó dolognak tartottam, hogy beszéljek nemcsak az mRNS-ről, hanem más biotechnológiákról is, amelyek most kerültek előtérbe. A 2023. február 20-án és 21-én tartott nemzetközi szakmai – online workshop – konferencia 28. évi közgyűlésén vettem részt. Személyre irányulás és új technológiák a közjó érdekében címmel tartottam előadást. Eddig soha nem voltam Rómában, de most az egész családomat, a férjemet, Francia Bélát, a lányomat, Zsuzsikát, az ő férjét és az unokákat is elvittem. Nagy élmény volt, hogy Ferenc pápa az egész családot megáldotta.

Ferenc pápa az egész családot megáldotta

Az élet titok – a nők másként viszonyulnak az élethez, mint a férfiak, hiszen Ön is mint édesanya, magában is megtapasztalta az élet növekedését és megszületését. Azt, hogy a szerelemből és az érintkezésből élet fakad, csodálatos érzés lehet.

Valóban így van. A lányom, Zsuzsika Szegeden született, s neki mindig el kellett mesélnem, hogy mi történt, amikor először odahozták nekem. Megfogtam a kis kezét és bemutatkoztam neki: Szervusz Zsuzsika, én vagyok az édesanyád! Ezt neki később esténként el kellett ismételnem, mert mindig kérdezte, hogy miként született.

Kicsi gyerek korában is úgy beszéltem vele, mintha értő felnőtt lenne,

és nem harmadik személyben. Sokan meglepődtek, hogy nem gügyögtem neki. Most már neki is vannak gyermekei, az unokáimat, az egyéves Zsuzsikát és a hároméves Sanyikát a pápa szintén megáldotta.

Hogyan tovább a Nobel-díj után?

Mindenki úgy gondolta, hogy most világkörüli diadalút kezdődhet. Eddig senki sem volt kíváncsi a véleményemre, most viszont annál többen. Az egyik volt szegedi munkatársam, Ludwig János megjegyezte: „Ha már az az évek során a nehézségek nem tántorítottak el az egyre fontosabb feladatok megoldásától, remélem, a siker és a széles körű elismerés sem fog ehhez vezetni!”

Még sok felfedeznivalóm van, és ez mindennél fontosabb.